Kincses Kodáros

Kincses Kodáros dombja a környék legendás helye. Tetején állítólag évszázadokig egy 30 cm széles kürtőlyuk volt. Azt tartották, hogy ez egy titkos kincses barlangba vezet, hová maga Dáriusz király rejtette mesés vagyonát. Bejáratát a déli oldalon levő szikla alatt képzelték el.

A falu felé néző meredek oldalt faragható és könnyen kitermelhető kövei miatt bányának használták a templom építésekor, a 13. században. A sírköveket is innen vágták ki. Ennek nyomait vélték később római kori őrtorony maradványainak. Ezt utóbbi (mindez idáig) nem bizonyítható elképzelést Orbán Balázs lejegyezte. A helyet ennek alapján védett régészeti lelőhelyként vették nyilvántartásba.

A 19. században egy skót kincskereső 13 méter hosszú folyosót vágatott a tömör sziklába. Így próbálta elérni a feltételezett üreget. A munkálatok alatt szerelmes lett a szállásadója lányába, elvette feleségül, családot alapított és pénze megmaradt részével két malmot vettek a Nyikó mentén.

A két világháború között a helybeli örmény kocsmáros finanszírozza a munka folytatását. 12 métert haladnak, mikor a Kodáros dombja alatt lakó öreg látóasszony a hozzá forduló fiataloknak megjósolja, hogy aki elsőnek lép a barlangba, rettenetes halállal hal meg, családjával együtt, és a többiekre is szerencsétlenségek sora vár. Így a munkálatokat abbahagyták.
A domb alatti mezőn több ősi rovásírásos kő állott. 1760-tól kétszáz évig ez a hely volt a falu temetője.